Aug 8, 2018
“Good heavens!” Was the phrase on my lips repeatedly during those first 48 hours. That “Good heavens!” feeling was first incredulity – what’s happening?, are people really so kind?, and then it grew into an immense respect for humanity, for communities of...
Aug 7, 2018
TEJÓÉG! – és ez az érzés konstans ismétlésben az első 48 órában. Ez a TEJÓÉG először a nem hiszem el, hogy az emberek ennyire segítőkészek – érzése, aztán átment a mérhetetlen tiszteletbe az emberiség, a kis-és nagyközösség nagyságában való tiszteletbe,...
Aug 5, 2018
I am starting to process everything that is happening around me and to feel that I can even put it into words. At this moment, I am in the Hargita Mountains in a camp that we come to every year with my family. I did not want to cancel it since coming here gives me...
Aug 1, 2018
Kezdem feldolgozni azt, ami történik körülöttem, talán most már egy kicsit írni is tudok róla. Most épp földrajzilag a Hargitán vagyok, egy táborban, ahová minden évben eljárunk a családdal. Nem akartam lemondani, mert épp erre van szükségem: a családdal lenni úgy,...
