Egy kolléga mesélte valamikor, hogy van egy rokona, aki orvos Hidegségben. Ez Gyimesben van valahol Erdély és Moldva határán, magyarázta… És hogy van egy falu valahol a világ végén, úgy hívják hogy Barackos. Már a neve is érdekes volt, hisz Gyimes nem arról híres, hogy ott megteremne a barack. Maximum a pityóka. Na, de lehet, hogy ott a férfiak nem a bicskájukkal juttatják érvényre a vélt vagy valós igazukat, hanem a hüvelykujjuk bütykével jelzik azt a másik feje tetején: nyomnak neki egy barackot. És hogy ott, Barackosban nincs orvos. Van viszont ló, kocsi és szán, mind az állami egészségügy tulajdonában. Igen-igen, a román állami egészségügy tulajdonában! Mondom, valamikor! És amikor ott valaki beteg lesz, mondjuk télen, akkor két dolog közül kell választani: a bácsi, aki a lovat tartja – bérben, az egészségügy részére – befogja, és vagy a beteget szánaztatja be Hidegségbe, vagy az orvost viszi ki Barackosba. Hihetetlennek tűnő történet volt.
A tegnap találkoztam a Muhos Gyógyfürdő és Panzió tulajdonosával. Ez majdnem ott van, ahol az a bácsi azt a lovat…, csak „egy cseppel” fennebb. Forráscseppel. Mondja, hogy ha január végén meg tudom látogatni, akkor ilyenekkel tud kényeztetni: füstölt házikolbász, véres, májas, szilvapálinka, lovasszánazás, pezsgőfürdő a gyógyvízben, óriásdézsában, szauna… Minden, mi szem-száj-orr-fülnek ingere. Merthogy január végén lesz egy nagy csoportja, akik szánazni akarnak, úgyhogy elő lesz készítve minden, ami ehhez szükséges. Épp a napokban szólt néhány gazdának Barackosban, addigra tegyenek videás patkót a lovakra, hogy a jeges úton se legyen gond a szánazás. „Vasaltassák meg a lovakat videával” – mondta. Eszembe jutott a fenti történet, és elmeséltem neki. Mire ő: „na, pont annak a bácsinak a fia is egy a gazdák közül, akiknek a múlt héten szóltam, hogy készítsék a lovakat s a szánokat!” Kicsi a világ! És lám, hihető!
Kovács Csaba Pityóka